A cikk apropóját egy hirdetőnk szolgáltatta. Magam is meglepődtem, hogy írható DVD-t már 42 Ft-ért, CD-t pedig már 27 Ft-tól lehet vásárolni külföldről és egyre többen teszik ezt meg, hiszen a magyar szerzői jogdíjakkal sújtott nagy áruházláncok CD/DVD kínálata sem tud versenyezni ilyen árakkal.

Európa szerencsére megnyílt, nincsenek kapuk, határok. Ma már nem követ el bűncselekményt az, aki Európa más országából bérel autót és itthon használja (bár vannak erre eredménytelen próbálkozások) vesz terméket, szolgáltatást és egyéb árucikket. Bizony erősen igaz ez a számítástechnikai termékekre, hiszen az itthoni árak töredékéért tudunk pl. DVD-t és CD-t vásárolni legálisan - az otthonukba, házhoz szállítva - szomszédos országokból.

Az Artisjus egy civil szervezet, amelynek a tagjai a „magyar művészek képviselői”. Ők maguk döntik el, hogy mekkora legyen az üres CD-ket, DVD-ket terhelő úgynevezett szerzői jogdíj, ők tesznek ajánlást a miniszter felé, aki persze évről évre elfogadja azt mindenféle kritika nélkül. Ez az „Egyesület” szinte hatóságszerű felhatalmazást ad a pénzszedésre.

Sem a mértékét sem a jogosságát nem vitatja senki, azaz vannak próbálkozások egyedül talán az MDF-es Petkó András részéről történt észrevétel, aki leginkább a díjak mértékét kritizálta de persze mire ennek bármiféle eredménye lesz a végfelhasználók felé, addig még sok DVD lefolyik a Dunán Szlovákia felől.
A végfelhasználók alatt pedig nem csak magánszemélyek értendők hiszen sok esetben hazai multik is külföldről szerzik be az adathordozókat.

A szerzői jogdíj tehát be van építve minden egyes megvásárolt üres DVD vagy CD árába, hiába mentjük rá saját magunk által készített videókat, fényképeket. Minden egyes Magyarországon eladott CD/DVD-ből 110 Ft-ot kap egy Egyesület (Artisjus), amely véleményem szerint megkérdőjelezhető indokkal és igencsak vitatott mértékben részesedik, hasznot húz abból a DVD-ből, amelyre a saját magam által archivált képeket mentem.

Manapság Budapesten járva megszaporodtak a szlovák rendszámú autók, szintén nem kelt feltűnést a RO- kezdetű (rosenheim-i székhelyű lízingcégnek köszönhetően) német rendszámú autók, amelyet leginkább magyar állampolgárok vezetnek. Vajon kalkulált-e előzetesen a döntéshozó, aki bevezette a regisztrációs adót és az új vagy használtautó birtoklásáért kivetett egyéb sarcokat? Lehet, hogy rövid időre több bevételt termel de hosszútávon mindenképpen hátrányos az állam beavatkozása a piaci viszonyokba. Mint ahogy igaz ez a számítástechnikai eszközök vásárlása esetén is tekintettel arra, hogy egyetlen magyar egyesületnek az Artisjus-nak sikerült elérnie azt, hogy minden egyes megvásárolt DVD vagy CD esetén 110 Ft-ot kap ez az „Egyesület” míg Csehországban 18 Ft, Szlovákiában ennél is kevesebb, Luxemburgban pedig nem is létezik szerzői jogdíj néven bezsebelt sarc.