Amerika fogyasztói társadalmának torkán bármilyen kütyűt le lehet nyomni csak megfelelő hype kell hozzá és tömegek állnak bambán sorba bármiért, ami trendi. Vajon elérkezett az iPad őrület? De kinek jó ez? Egy olyan buta monitor, amin nincs billentyű vagy, ha van, akkor elfoglalja a képernyő felét. Amin nem vagy csak a hardver gyártó jóvoltából lehet flash alapú videókat nézni. Amelyen nem lehet flash alkalmazásokat futtatni. Az internet éppen azért lett népszerű mivel bárki feltölthet rá: alkalmazást, játékot, filmet, írást egyáltalán tartalmat. Ezzel szemben az Apple megmondja - saját jól felfogott üzleti érdekéből- Te mit használhatsz és mit nem. Köszönjük Steve Jobs ebből nem kérünk.

Egy billentyűzet nélküli netbook avagy tábla-PC

Az elgondolás nem rossz, hiszen a számítógép mára tömegek szórakoztató eszköze. A szórakozáson túl itt olvasunk híreket, filmeket nézünk, levelezünk, chatelünk és közösségi életet élünk. Akár az ágyban fekve is. Erre egy könnyű, lapos, könyvszerű bigyó akár alkalmas is lenne, ha nem felejtenénk el, hogy sokak számára munkaeszköz, vagy tanulást segítő eszköz a számítógép nevezzünk notebooknak, asztali PC-nek, netbooknak vagy akár iPadnak.
Az iPad dedikáltan nem combo eszköz, hiszen egy hosszabb levelet megírni rajta gyötrelem. Beadandó dolgozat begépelése egy virtuális billentyűn szinte már-már lehetetlen kihívás. Filmeket csak a youtube-on tudunk megtekinteni. Ráadásul mivel a készüléket kézben kell tartanunk (ami önmagában sem túl kényelmes) maximum egyedül tudunk rajta videókat megnézni, pedig valahol a filmnézés társas tevékenység.

Netbook avagy iPad?

A netbook őrület kezdetekor sok vásárló első, kizárólagos gépnek vette otthonra a butított kisméretű könnyen hordozható eszközt. Az első döbbenet akkor keletkezett, amikor a család gyermekei kedvenc Pc-s játékukat el sem tudták indítani rajta. Persze ez elsősorban Kelet Európai jelenség, hiszen tőlünk nyugatabbra a vásárlók megértették azt, hogy a netbook a mobilitás eszköze. De tovább is mehetünk ennél, a netbook nem csak a mobilitás eszköze, hanem a privát zóna megtestesítője, hiszen a család tagjainak végre nem kell osztozni az otthoni közös gépen, hanem mindenkinek lehet saját, intim számítástechnikai eszköze, csak úgy mint a mobiltelefon, amely a vezetékessel szemben nem közös használatú, hanem személyhez kötött. Itt megint jó helyet keresgélt magának az Apple csak a kivitelezés során kap az első verziója elégtelen megoldást a kérdésre, hiszen:

- Nem nézhetünk rajta flash alapú videókat (videómegosztók többsége kilőve)
- Nem játszhatunk rajta kedvenc flash alapú játékainkkal, a játékos kedvű felhasználók milliói kilőve.
- Fizetnünk kell minden egyes alkalmazásért, fejlődő országok kevésbé jól fizetett állampolgárainak millióit kilőve
- virtuális billentyűzet = munkára, tanulásra alkalmatlan.

Kinek készült?