Egy uniós biztos kezdeményezte, hogy hosszabbítsák meg Európában a zenék jogi védelmet élvező idejét 45-ről 90 évre. Már holnap szavazhatnak a képviselők.



Az amerikai és az európai szerzői jog egyik nagy különbsége, hogy nálunk sokkal emberibb a művek jogi védelme: a művek – köztük a zenei előadók műveivel – 45 évig engedély- és jogdíjkötelesek. Az ír gazdasági biztos kezdeményezése a zenék védett időszakának meghosszabbítására az első lépés volna az USA-beli joggyakorlat felé, ahol általában 90 év a védelem időszaka. Az ír biztos szerint azért volna rá szükség, mert az idősödő, 50-es, 60-as években kisebb népszerűséggel, de nagy számban dolgozó session zenészek generációjának élő tagjai hamarosan elvesztik a sugárzások után fizetendő jogdíjaikat.
Szerencsére akadt két biztos, például a távközlési (Viviane Reding), aki ellenzi a javaslatot, bár ez még nem jelenti azt, hogy megbukik. De akárhogy nézem, a jogokat legkorábban 63-65 éves koruk körül veszthetik el a zenészek, ami egybeesik az átlagos nyugdíjkorhatárral, amikor mindenki más is elveszti a megszokott jövedelmét. Őket csak a nyugdíjtakarékosság kötelezettsége (és a rendkívül szerény állami nyugdíj) védi, ugyanaz, ami az említett zenészeket is. Vagyis nem tűnik indokoltnak a jogok meghosszabítása rájuk hivatkozva. Különösen nem újabb 45 évvel.